Politikai Elítéltek - Politikai Elítéltek,Magyar Sors Online,Kedves Olvasó,Történeti Levéltára,Nagy Imre,Magyar Népköztársaság&#8221,Tóth Ilona,Magyar Köztársaság&#8221,Hollós Ervin,Szalay Róbert,Hetessy József,Csukás Endre, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Politikai Elítéltek

2008-07-12 20:16:18, szombat

	Politikai Elítéltek - - Magyar Sors Online - - 2008. július 10. csütörtök A jelenlegi kormánynak (a második Gyurcsány-kormánynak) a kivételével 1990. óta mindegyik kormány azt hangoztatta, hogy lehetővé kívánja tenni múltunk teljes feltárását. Ez az írásom tulajdonképpen nem más, mint az ezt a lehetőséget megadó törvényi szabályozás iránti kérelem. Kérés közelmúltunk feltárásáért Kedves Olvasó! A miniszterelnök úr intézkedése nyomán 2007. júliusában megalakult az állambiztonsági iratok átadását vizsgáló szakértői bizottság, melyet a köztájékoztatásban általában csak ügynökbizottságnak hívnak. A bizottság azt hivatott ellenőrizni, hogy az állambiztonsági iratok tárolása megfelel-e a törvényi előírásoknak. A bizottság már többször kért haladékot megbízatásának teljesítésére. Legutóbb most márciusban. Az új határidő ez év szeptembere. A bizottság munkája nem érinti azt a tényt, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás nem teszi lehetővé múltunk feltárását, sőt, még azt sem, hogy az egykori politikai elítéltek ténylegesen megismerhessék a saját ügyüket. A tájékozódáshoz való jognak ezt a korlátozását, múltunk megismerhetőségének ezt az akadályát a mostani időszakban egyre kevesebben és egyre ritkábban teszik szóvá. Annak ellenére is így van ez, hogy folyamatosan gennyesedő sebről van szó, amit a bizottság tevékenységére való hivatkozás csak átmenetileg, és ezen átmeneti idő alatt is csak a kívülállók elől tud eltakarni. A jelenlegi kormánynak (a második Gyurcsány-kormánynak) a kivételével 1990. óta mindegyik kormány azt hangoztatta, hogy lehetővé kívánja tenni múltunk teljes feltárását. Ez az írásom tulajdonképpen nem más, mint az ezt a lehetőséget megadó törvényi szabályozás iránti kérelem. A politikusok és a köztájékoztatás bennfentesei általában ,,ügynök-törvényről" beszélnek. Szinte mindig ezzel a szóhasználattal élnek, noha nem az a lényegi kérdés, hogy ki volt besúgója vagy másmilyen szolgálója a Szovjetunió helytartóságát megtestesítő diktatúra valamelyik állambiztonsági szervezetének, és ki nem. A lényegi kérdés az, hogy megismerhetjük-e az 1990. előtti diktatúra politikai üldözöttei elleni eljárásokat a maguk teljességében. Ezek az eljárások keskeny szeletét adják ugyan az 1990. előtti történelmünknek, de sokat mondó szeletét. Olyan szeletét, amelyik - amellett, hogy választ adhat számos ember sorsa alakulásának, tetteinek ,,miértjeire" - megmutatja az 1990. előtti diktatúra természetét. Jelenleg az egykori politikai üldözött csak a közvetlenül rá vonatkozó részleteket ismerheti meg még a saját ügyéből is. Morzsákat az egészből. Az ügy egészét és az összefüggéseket illetően szinte semmivel sem többet, mint a ,,létező szocializmus" idején. 1990. előtt ,,a politikai ügyek titkosságára" hivatkoztak a tiltás indoklásaként, napjainkban a levéltári törvényre és a személyiségi jogoknak - különösképpen is a személyes adatoknak - a védelmére. Az Állambiztonsági szolgálatok Történeti Levéltára által az egykori politikai elítélt számára kiadott jegyzőkönyv-másolatokból minden ki van festve, ami nem közvetlenül vonatkozik az ügyének iratait megismerni kívánó volt elítéltre. Ráadásul, gyakran még az sem lenne elegendő, ha a volt üldözött megismerhetné saját ügyének a teljes iratanyagát. Ahhoz ugyanis, hogy helyesen legyen tájékozott a vele történtekről, meg kellene ismernie az ügyével összefüggő ügyek iratanyagait is. Ismeretes, hogy pl. a Corvin közben harcolt fiatalokat több, egymástól formailag független eljárásban ítélték el. Ezért közülük annak, aki pontosan tudni akarja, hogy mi miért történt vele, meg kellene ismernie az azokra a társaira vonatkozó iratanyagokat is, akiket valamelyik másik perben ítéltek el. Általánosan ismert tény, hogy a nyomozó hatóságok, ügyészségek és bíróságok a politikai ügyekben arra törekedtek, hogy valamilyen ellenszenvet kiváltó közbűntényes cselekményben - pl. lopásban, rablásban, gyilkosságban - is bűnösnek mondják ki a vádlottakat. Ezen kívül a Szovjetunió helytartóságát megtestesítő diktatúra által indított politikai perek általában még más koncepcionális elemeket is tartalmaznak a diktatúra vezetőinek elvárásaitól függően. Elsősorban az adott ügy szereplői tudják, hogy hol kell keresni a hamisságokat az iratanyagban, és hogy hol vannak a koncepciók leleplezésére alkalmas részletek a diktatúra barátai vagy kiszolgálói által hozzáértéssel szerkesztett iratokban. Az adott ügy szereplője (és nem ritkán a szereplő házastársa vagy özvegye, továbbá leszármazottja) olyankor is fel tudhatja hívni a figyelmet a koncepcionális elemekre, amikor a kutató gyanútlan marad, mert nincs kellő tájékozottsága az iratokban elbeszélt történésekről, és mert tájékozatlan az iratok keletkezésének mind a hátterét, mind pedig a körülményeit illetően. Én 1956-ban gimnazista voltam. Mindösszesen is csak néhány kivételtől eltekintve 1957. elején (és még később is) mindegyik diáktársamnak az volt a véleménye, hogy Nagy Imre az ún. ,,Magyar Népköztársaság" minisztertanácsának a törvényes elnöke. Én valamivel forró fejűbb voltam, mint a többség, és diákszervezkedés tagja lettem. 1958. nyarán letartóztattak, majd (első fokon 1959-ben) elítéltek. Velem együtt huszonegy fiatal kapott börtönbüntetést abban a perben, amelyikben vádlott voltam (én első fokon hat évet kaptam, ami másod fokon négy év lett). A jelenlegi jogszabályi szabályozás előbb vázolt sajátosságai miatt egykori vádlott-társaim egy részével közös javaslatot tettem a volt politikai üldözöttek jogait is sértő, jelenlegi korlátozások feloldására. A jelenlegi helyzethez képest már az is jelentős előrelépést jelentene, ha a következőkben három fő pontban összefoglalt javaslatunknak elfogadnák legalább az 1.) és a 3.) fő pontját. Javaslatunk fontos jellemzője, hogy nem szükséges változtatni a sokszorosan módosítgatott 1949. évi XX. törvényen (az alaptörvényen), hogy az ún. ,,kétharmados törvények" egyikét sem kell módosítani, és hogy elfogadásához elég a képviselők egyszerű többsége. Javaslatunk azonban ennek ellenére is elsikkadt. Úgy vélem, hogy fontos a szóban forgó törvényi korlátozásoknak a mielőbbi feloldása. Ezért arra az elhatározásra jutottam, hogy megkísérlem minél több emberrel megismertetni javaslatunk lényegi elemeit. Kérek mindenkit, ha egyetért a javaslattal, akkor támogassa a törvényi előírások kért módosításait. A következőkben a kért módosítások leginkább fontos elemeit ismertetem (három fő pontban). 1.) Az események által létrehozott kisközösséget alkotnak azok az emberek, akik 1990. előtt hátrányt szenvedtek ugyanabban a politikai ügyben való érintettségük miatt az akkori hivatalos szervezetek valamelyikétől. A hátrányt szenvedettek közül egyértelműen tagja ennek a kisközösségnek mindenki, akit az adott ügyben megfigyeltek, meghallgatásnak vetettek alá, tanúként kihallgattak, őrizetbe vettek, internáltak, előzetes letartóztatásba helyeztek, gyanúsítottként kihallgattak, vád alá helyeztek vagy elítéltek. A hatalom egy csónakba ültette az ilyen kisközösségnek a tagjait. Ebben a tekintetben olyanok ők, mintha egy családnak lennének a tagjai. 1.1.: Kérjük, hogy módosítsák a levéltári törvényt oly módon, hogy a törvény egy-egy ilyen kisközösség mindegyik tagja számára ugyanolyan jogokat biztosítson a jelen pont a.) alpontja szerinti ügy és b.) alpontja szerinti ügyek összes iratainak minden korlátozás nélküli teljes megismerésére, mint amilyen jogokat jelenleg biztosít a levéltári törvény adott család tagjainak a kérdéses család valamennyi iratának a megismerésére (a levéltári törvény ugyanis úgy határoz, hogy adott család teljes iratanyagát megismerheti a kérdéses család mindegyik tagja). A mondott alpontok szerinti ügyek a következők: a.) az az ügy, amelyik formálisan is a kérdéses kisközösség saját ügye, b.) azok az ügyek, amelyek a cselekmények révén összefüggésben állnak az a.) szerinti üggyel. 1.2.: Kérjük, hogy az 1.1. szerinti iratmegismerési jog illesse meg a szóban forgó kisközösség tagjainak a házastársait és a leszármazottait is. 1.3.: Nem különben kérjük azt is, hogy az egykori politikai üldözött, az ő házastársa vagy özvegye, továbbá leszármazottja észrevételeket csatolhasson az 1.1. szerinti ügyek tárolt iratanyagaihoz. Az itt leírt kéréseink fontos eleme, hogy a levéltári törvényre vonatkozó módosítás után - ha a módosítás olyan lesz, amilyennek kérjük - az egykori üldözött (valamint az ő házastársa vagy özvegye, továbbá leszármazottja) jogot kap arra, hogy kutatót bízzon meg a volt üldözött ügyének a tanulmányozásával, hasonlóan ahhoz, ahogyan magánszemélyek megbízhatnak hivatásos kutatókat családjuk történetének a kutatásával. A megbízó pedig tájékoztathatná a felkért kutatót arról is, hogy hol keressen koncepcionális elemeket az adott ügyben. Nemcsak a ránk kent szennyet kell lemosnunk, de le kell mosnunk a társainkra kent szennyet is, hogy láthatóvá váljék a szabadságharcosoknak és valamennyi, besúgásra történt felkérést elutasító politikai üldözöttnek a nemessége. Ugyanakkor végre-valahára ország-világ előtt meg kell mutatni az 1990. előtti diktatúra nyomozó hatóságainak, ügyészségeinek és bíróságainak a valódi arcát. Szükségesnek tartom, hogy néhány, nagy jelentőségű politikai ügyben előbb-utóbb perújrafelvételre kerüljön sor. Elsősorban a téves (tudatosan téves) ténymegállapítás miatt. Ilyen a Tóth Ilona és társai ellen lefolytatott eljárás és az ún. ,,újpesti per" is. 2.) Fontosnak tartjuk, hogy az egykori politikai üldözöttek és mindazok, akik nem vállaltak szerepet a Szovjetunió helytartóságát megtestesítő diktatúra általi, politikai indíttatású üldözésekben, semmiképp se szenvedjenek hátrányt a politikai indíttatású ügyek megismerésében. Véleményünk szerint ebben a vonatkozásban a törvénynek tételesen is ki kell zárnia mindenfajta negatív diszkriminációnak a lehetőségét. A most mondottak miatt is kérjük, hogy a törvény mondja ki: 2.1.) Adott - politikai vagy hivatalból üldözött cselekmény miatti - ügynek és az azzal cselekményileg összefüggésben álló ügyeknek az együttesén belül a többi ember személyiségi jogainak a védelmével (így: személyes adatainak a védelmével) szemben elsőbbséget élvez mindazon emberek személyiségi jogainak a védelme, akik bűncselekmény áldozatai, vagy pedig azért szenvedtek üldöztetést, mert kiálltak az alapvető emberi jogokért és az alapvető szabadságjogokért, vagy harcoltak nemzeti-nemzetiségi közösségük önrendelkezési jogáért. Az ügyek egy-egy előbb mondott együttesén belül azon emberek személyiségi jogainak a védelme, akik senkit sem tettek áldozattá vagy üldözötté, erősebb, mint azoké, akik áldozattá vagy üldözötté tettek bárkit is. Az ügyek egy-egy előbb meghatározott együttesén belül az áldozatok, illetve üldözöttek tájékozódáshoz való joga erősebb a többiek személyiségi jogainál. 2.2.) Az egykori politikai üldözöttnek, valamint házastársának vagy özvegyének, továbbá valamennyi leszármazottjának jogában áll, hogy teljes tartalmukban megismerje mindazokat az iratokat, amelyeket a volt üldözött ügyének kutatására engedélyt kapott kutató megismerhet az egykori üldözött ügyével vagy az ahhoz az ügyhöz kapcsolódó (cselekményében azzal összefüggésben álló) nyomozó hatósági, ügyészségi vagy bírósági ügyekkel kapcsolatban. Indokoltnak gondolom, hogy külön is hangsúlyozzam: véleményem szerint nem lenne helyes az ebben a fő pontban, azaz a 2.) fő pontban megfogalmazott kérés szerinti jogszabályok hatályát az 1990. előtti ügyekre korlátozni. A kérés ennek megfelelően lett megfogalmazva. Az ebben a fő pontban megfogalmazott kérésünk nem teszi szükségessé, hogy változtassanak a személyiségi jogokra vonatkozó törvényi előírásokon. A 2.1.) pontban csak azt kérjük, hogy a törvény legalább az ott felsorolt esetekre adjon kötelezően követendő eljárást, és ennek keretében mondja ki, hogy a szóban forgó esetekben mi a teendő, ha valakinek valamelyik személyiségi joga vagy a tájékozódáshoz való joga ütközik valaki másnak valamelyik személyiségi jogával. 3.) Mindenkinek, aki magyar vagy a ,,Magyar Köztársaság" állampolgára, joga, hogy akár közvetlen módon is megismerje közelmúltunk történelmének azt a szeletét is, amelyet a politikai indíttatású ügyek alkotnak. Ennek a jognak a biztosítását szolgálja az ebben a fő pontban megfogalmazott kérésünk. Kérjük, hogy a törvény mondja ki: A politikai vagy hivatalból üldözött cselekmény miatti ügyek szereplői közszereplők az adott ügy szabta korlátok között. Ezen ügyek közül az 1990. előtti ügyek teljes iratanyagának valamennyi olyan adata közérdekű (tehát mindenki számára megismerhető) adat, amelyik nem tartozik a szűk értelemben vett magánéleti adatok közé. Egyértelműen a szóban forgó iratanyag részét képezik az 1.3.) szerinti észrevételek. Külön is hangsúlyozni kívánom, hogy az 1.) fő pontban részletezett kérésünkkel ellentétben az ebben a fő pontban megfogalmazott kérésünk nem terjed ki a szűk értelemben vett magánéleti adatoknak a megismerésére. Vannak ugyanis jogok, amelyek csak a bajtársakat illetik meg. Eddig a kérésként megfogalmazott javaslatunk. Ismételten is kérek mindenkit, hogy támogassa javaslatunkat, ha egyetért vele. Megdöbbentően kevés a történések valóságához ragaszkodó írás a szabadságharcról és forradalomról (saját szóhasználatomban: a forradalmas szabadságharcról) és a megtorlás éveiről. Javaslatunk elfogadása esetén korlátozódna, hogy újabb és újabb maszlagokkal etessék az embereket. Zárt klubot alkotó kutatók és magányos ,,igazságkeresők" mellett a volt üldözöttekkel együttműködő, sőt, azok megbízásából tevékenykedő kutatók tárhatnák fel az egykori ügyeket. Hitelét vesztené pl. Hollós Ervin ,,Kik voltak, mit akartak?" című könyvecskéjével együtt pl. Szalay Róbert ,,1956.: ami a történelemkönyvekből kimaradt. A forradalom igaz története" című könyve és egyéb, szintén a forradalmas szabadságharccal foglalkozó írása csakúgy, mint pl. ,,Az akácfa virága, avagy különös sorsok, igaz történetek" című (Hetessy József magánkiadásában megjelentetett) könyv. Ismeretes, hogy a Képviselőház köteles megvitatni az olyan javaslatot, melyet legalább ötvenezer ember az aláírásával támogat. Remélem, lesz a ,,Magyar Köztársaság" szavazati joggal rendelkező állampolgárai között legalább ennyi olyan ember, aki személyazonosságának megadásával kéri, hogy a Képviselőház vitassa meg a kérésünket. Kérek mindenkit, aki kész arra, hogy szorgalmazza kérésünk megvitatását, jelezzen vissza, és segítse ezzel is, hogy el tudjam dönteni: belekezdjek-e az aláírásgyűjtésbe? Hozzájárulok ahhoz, hogy ezt az írásomat bárki eljuttassa valamelyik internetes fórumnak, és hogy bárki bárkinek (szervezetnek vagy személynek) a honlapjára feltegye, vagy a blogjába felvegye. Egyetlen kikötésem: tájékoztasson, ha ezt tette. Üdvözlettel: Csukás Endre csukasen@freestart.hu http://magyarsors.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2743&I temid=89

0 komment , kategória: Általános

Címkék: diákszervezkedés, ténymegállapítás, szabadságharcról, szabadságharccal, aláírásgyűjtésbe, állambiztonsági, magánkiadásában, történelmünknek, letartóztatásba, gyanúsítottként, korlátozásoknak, szóhasználattal, börtönbüntetést, meghallgatásnak, leszármazottait, iratmegismerési, összefüggéseket, tájékoztathatná, köztájékoztatás, könyvecskéjével, keletkezésének, magánszemélyek, leszármazottja, koncepcionális, helytartóságát, igazságkeresők, tájékozódáshoz, megfogalmazott, valamelyikétől, kisközösségnek, tájékozottsága, cselekményében, összefüggésben, megismerésében, önrendelkezési, megismerhessék, jelenlegi kormánynak, kivételével 1990, írásom tulajdonképpen, lehetőséget megadó, állambiztonsági iratok, törvényi előírásoknak, bizottság munkája, jelenlegi törvényi, egykori politikai, saját ügyüket, tájékozódáshoz való, mostani időszakban, bizottság tevékenységére, kívülállók elől, köztájékoztatás bennfentesei, szóhasználattal élnek, Politikai Elítéltek, Magyar Sors Online, Kedves Olvasó, Történeti Levéltára, Nagy Imre, Magyar Népköztársaság”, Tóth Ilona, Magyar Köztársaság”, Hollós Ervin, Szalay Róbert, Hetessy József, Csukás Endre,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]